Életfa: Lengyel és szlovák civil szervezetekkel működnek együtt

Környezetvédelem és civil hálózatépítés

Az Életfa Környezetvédő Szövetség több területen és több feladatot is küldetésének tekint. A két fő terület, amelyen igyekszik megvalósítani kitűzött céljait a környezetvédelem, valamint a nonprofit szervezetek, azaz a civil szféra és társadalom fejlesztése, összefogása és kohéziójának erősítése nem csak lokális, de országos és most már az uniós projektüknek köszönhetően transznacionális szinten is.

A környezetvédelmi törekvéseik megvalósítása mögött ideológiájuk alapelvének gondolják a környezettudatos gondolkodás népszerűsítését és azt a szemléletformálást, amely révén minél többen képesek úgy tekinteni a világra és ezáltal cselekedni is tettek formájában, hogy az ne legyen káros hatással nem csupán a közvetlen, de akár az átfogóbb értelemben vett környezetre. Ezenfelül minden olyan szervezettel kialakítanak valamilyen kohéziós együttműködést, amely hasonló alapelvekkel és célokkal rendelkezik, amely az egészséges életmód és a tiszta környezetet tartja szem előtt.

Ezt tovább gondolva egyre több nonprofit szervezetet, valamint a civil társadalmat összefogó hálózatépítést tűztek ki célul, amelyek közül már meg is valósítottak egy-kettőt uniós pályázatok keretein belül. Például a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 részeként a magyar Heves és a szlovák Besztercebánya megyékben egy transznacionális hálózatépítő és fejlesztő projektet valósítottak meg, amelynek keretein belül más, a partnerség erősítése végett szerveztek különböző programokat és fejlesztették a partnerhálózatot.

A cikkben bemutatandó jelenlegi, uniós támogatás által megvalósulandó projektje az Életfa Környezetvédő Szövetségnek szintén egy határokon átívelő, transznacionális program, amely Lengyelország és Szlovákia kulcsfontosságú civil szervezeteire fókuszál és röviden összefoglalva azt kívánja megvizsgálni, hogy ezen civil szektor szervezetei milyen hálózatépítési folyamatokban vesznek részt és ezeket hogyan kezelik. Egy sokkal árnyaltabb kép alakul ki az egyes eredmények és a felmerülő problémák rendszerének feltárása révén, hogy a tendenciák és a potenciális hibák és nehézségek függvényében megfelelően alakítani lehessen a jövőbeni hálózatépítés munkáján és módszerein, kölcsönösen segítve a transznacionális együttműködés résztvevő szervezeteit.

Az Életfa Környezetvédő Szövetség elnökével, Csathó Tiborral készített interjúmban arról kérdeztem, hogy a legutóbbi, EFOP-5.2.2-17-2017-00095 számú, a közel 50 millió forint összegű támogatást elnyert transznacionális együttműködési projekttel kapcsolatban beszéljen az uniós pályázat és támogatás által nyújtott lehetőségekről és annak nehézségeiről, valamint arról, hogy miképpen teheti jobbá a nyertes uniós pályázat egy nonprofit szervezet működését és milyen mértékben járulhat hozzá egy határokon átívelő civil hálózatépítés folyamataiban.

Mennyiben járult hozzá a szervezetének jelenlegi állapotához a sikeres uniós pályázat forrása? A projekt megvalósításának melyik részéhez volt leginkább szükség az uniós támogatásra?

Az uniós támogatások nélkül biztosan nem lehetne az a szervezetünk, ami. A civil szektor fejlesztésére, nemzetközi hálózatépítésre volt lehetőségünk pályázni, és szervezetünk eddig is jelentős munkát végzett ezen a területen. Megyei és országos hatáskörű szervezetként hamar ráébredtünk, hogy az együttműködésben, a hálózati munkában fejlesztenünk kell magunkat, de ugyanakkor az egész szektort is, és részt kell vennünk az információk megosztásában. A szervezetek minél nagyobb részének fel kell ismernie, hogy hálózatban erősebbek, hatékonyabbak, ezen folyamatosan dolgozni kell. Ezért 2002-ben mi indítottuk el az első vidéki nonprofit portált, az Egri Civil Kaput. Alapító tagja vagyunk a proHáló országos hálózatnak, amely szolgáltatásokat nyújt a szektor egészének. Részt vettünk az egri és megyei civil kerekasztalok munkájában, és majdnem 70 civil kerekasztal létrejöttéhez asszisztáltunk. Nemzetközi hálózatfejlesztési konferenciákat és országos jelentőségű civil társadalomfejlesztési projekteket indítottunk a múltban.

Ebbe a civil társadalomfejlesztő irányvonalba passzolt a jelenlegi nemzetközi együttműködést fejlesztő uniós pályázatunk is. A projekt segítségével ismét tudjuk építeni a hálózatfejlesztő, civileknek szolgáltató profilunkat. Mondhatjuk, hogy a projekt egy kicsit újra is indítja az Életfát, hiszen elég nehéz évek állnak mögöttünk. Új eszközöket szerezhetünk be, szakértőket alkalmazhatunk, konferenciákat és rendezvényeket szervezhetünk, ez mind hasznára válik szervezetünknek is, nem csak a résztvevőknek.

A pályázat leginkább a szakmai munkatársak foglalkoztatásában segített a szervezetünknek, egy ilyen méretű projekt minimum 2-3 szakmai résztvevővel működik jól, a támogatás nélkül nem tudtuk volna ezt a humán forrást megmozdítani. A rendezvények lebonyolítása is költséges, két nemzetközi konferenciát, egy tucat műhelymunkát, látóutakat terveztünk, ez bizony költségeket jelent, de a pályázat mindezt megteremti.

Mi jelenleg a legnagyobb probléma a pályázat megvalósítása során? (Adminisztráció, bürokrácia, nem kaptak átmeneti hitelt, utófinanszírozás kérdése stb.)

A finanszírozással nincs problémánk, a pályázati előleg a teljes költségvetés fele, jelenleg ebből gazdálkodunk, ez az előleg a tervek szerint stabil alapot ad a projekt megvalósításához.

Az adminisztráció sajnos nehéz és véleményünk szerint feleslegesen bonyolult, túlságosan bürokratikus, reméljük egyszer majd javulás is látható lesz ezen a téren. Régóta pályázunk, sajnos az uniós pályázatok nem egyszerűbbek lettek, hanem éppen bonyolultabbak, ahogy haladunk előre az időben.

A nemzetközi partnerek bevonása sem egyszerű, mert nem sok erőforrást, programot tudunk külföldre szervezni, ebben a pályázat szigorú, a tevékenység nagy része Magyarországra kell irányuljon. Emiatt csak a minőségi tartalmi szolgáltatásokkal versenyezhetünk külföldön, az elérhető társadalmi hasznosságot, fejlesztést „kínálhatjuk” a külföldi partnereknek. A mi projektünkben ez a népszerű elem a nemzetközi civil hálózati kutatás.

Úgy látjuk, hogy a szervezetek az utóbbi időben nem lettek kezdeményezőbbek, sőt jelentősen csökkent a szektoron belüli együttműködési hajlandóság, talán a ráfordítható idő és erőforrások hiánya, vagy a társadalmi tőke amortizálódása miatt. Persze ez is a projektünk létjogosultságát igazolja, nagy szükség van a hálózatok fejlesztésére nemzetközi szinten is.

Az uniós fejlesztésnek köszönhetően mi az, amiben jobb lett a szervezet?

Több szakemberünk, humán erőforrásunk van ma mint volt egy évvel ezelőtt. Megújítottuk, fejlesztettük eszközeinket. De fontosabb, hogy megint tanultunk-tanulunk, ez a pályázat azt is eredményezi, hogy képesek leszünk komplex uniós projektek megvalósítására, kezelésére. Rutinosabban oldunk meg olyan problémákat, amiket pár éve még el sem tudtunk képzelni, új kompetenciák jelennek meg a szervezetünkben és hálózatainkban is.

Megújítjuk külföldi és az országon belüli civil kapcsolatainkat, és új nemzetközi együttműködéseket építünk, ezek reményeink szerint a jövőben is hasznosítható tőkeként állnak majd rendelkezésünkre, miközben mi is hasznára lehetünk a kapcsolódó szervezeteknek.

A civil szektor működése a kölcsönös bizalomra épül, ha egyszer megismertünk egy magyarországi vagy külföldi szervezetet és együtt dolgoztunk vele, akkor már tudjuk, hogy számíthatunk-e rá, hogy kölcsönösen jó és hasznos, vagyis win-win típusú hálókat tudunk-e kialakítani velük. Az ilyen szervezetekben megvan az a „civil kurázsi”, amely akár a baráti kapcsolatokig is elviszi ezeket az együttműködéseket, és egymás tudásának és munkájának kölcsönös tiszteletét is jelentik egyben. Mi úgy gondoljuk, hogy ha sok ilyen kapcsolatunk van, jobbak és társadalmilag hasznosabbak lehetünk mi is.

Mennyire megy gördülékenyen a pályázatba foglalt követelmények teljesítése? (indikátorok stb.)

Bele kell tanulni ebbe is, megszokni a szabályokat, felismerni az elvárásokat. A törvényi, végrehajtói szabályozás elég kusza és túlszabályozott, ebből is következik a bürokrácia. A pályázat kiírójának volt egy elképzelése, célja a kiírással, ez belekerül a szabályozási környezetbe, nekünk pedig ezzel kell azonosulnunk, tisztázni a követelményeket. Ebben szerencsére partner a kiíró is, és itt is van egy működő hálózatunk, mert az azonos pályázatot elnyerő szervezetek keresik egymást a pályázati know-how-kért. A nagy pályázati programok, a kiíró és a nyertesek a végrehajtás során is alakítják egymást, sokszor egyszerűsödnek vagy épp bonyolultabbak lesznek a szabályok, ahogy a mindennapi élet megrostálja azokat.

Most úgy látjuk, hogy nem lesz gond az indikátorok teljesítésével, ha nem lennénk optimisták, bele sem vágtunk volna. Azt is érezzük, hogy a kiíró a sikerünkben érdekelt, nem kerékkötői, hanem elősegítői a teljesítéseknek, és jó ezt látni, jó így dolgozni.

Mi lesz a projektben a hozzáadott érték, ami az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés során "Önöknél marad"? (pl. eszköz, humánerőforrás stb.)

Elsőnek a tudást emelném ki, de a többi érték is elvontabb lesz. Persze fontosak a kapott eszközök, a foglalkoztatásra és rendezvényekre fordítható összeg is, de ezek csak eszközök a cél irányában. Sokkal fontosabbnak tarjuk a projekt során megszerzett és továbbadható tudást, a megismert új hálózatokat, módszereket, kapcsolatokat. A civil szektor legfontosabb értékmérői ezek, mi nem termelünk fizikailag megfogható dolgokat, de mélyebbé, strukturáltabbá, trendi kifejezéssel „okosabbá” tehetjük a teljes társadalmat, a helyi közösségeket is.

Sikerült megvalósítani, illetve azon az úton halad-e a projekt, amelyhez igénybe vették az uniós támogatást, hogy a kitűzött célokat és terveket megvalósítják teljes mértékben?

Úgy gondolom igen. A célunk világos volt, a pályázati kiírás is megfogalmazta, régóta dolgozunk ezen a szakterületen, vagyis úgy érezzük, hogy minden eredő egy irányba mutat. A nemzetközi kutatással megint egy nagy falatot vállaltunk be, de bízunk a képességeinkben, partnereinkben.

A transznacionális együttműködés milyen területeket, partnereket érint?

Pályázatunk célja, hogy képet rajzoljon a vizsgált országok civil szervezeteinek hálózati folyamatairól, feltárja eredményeiket, problémáikat. A program minél teljesebb segítséget kíván nyújtani a szervezetek hálózatépítési munkájában, egy teljeskörű és többnyelvű adatbázissal, jó példákkal, hálózatfejlesztési kiadvánnyal, műhelymunkákkal, konferenciákkal és weblappal. Fontos, hogy a résztvevők megismerjék más országok hasonló hálózatait, megosszuk a külföldi ismereteket, kapcsolatokat generáljunk az országok hálózatai és szervezetei között.

Partnereink szlovákiai és lengyelországi civil központok vagyis hálózati központi szerepet betöltő civil szervezetek. A projektben minden civil szervezet részt vehet, aki hálózatokban gondolkodik, együttműködést keres, vagy csak most kezdi felismerni ennek igényét.

Az uniós támogatásnak köszönhetően milyen mértékben sikerült eddig a transznacionális együttműködési partnerhálózat kiépítése? A támogatás nélkül ebből mennyi valósulhatott volna meg érdemben?

A hálózat kiépítése folyamatban van, és tapasztalatból tudjuk, hogy nem siettethetjük a folyamatot, mert közös munkán, jól felismert és beépült közös érdekeken, bizalmon kell alapuljon. Alulról és lassan kell építkeznünk, ezért a projekt teljes időtartama alatt és az után is folyamatos fejlődést tervezünk ezen a téren, bár már ott tartunk, hogy az érdemi közös munkát is elkezdtük, a kutatási rész közös értékelése gőzerővel folyik, ez a rész minden külföldi résztvevőt nagyon érdekel.

A támogatás nélkül a fejlődés sokkal nehezebb és lassabb lett volna, a hálózatépítés idő-, erőforrás- vagyis végső soron költség-igényes folyamat.

Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.

lockkerdee

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!